(Most értesültünk róla, hogy Desiré mester újabb verse – versvázlata – került elő. Az információk egy árverési katalógusban szerepelnek, s Veres András és Bíró-Balogh Tamás nyilatkoztak róla a HVG és a Népszabadság hasábjain. Szerkesztőségünk úgy ítélte meg, hogy az írás gondolati-érzelmi tartalma miatt mindenképpen közlendő blogunkon is. – A Szerk.)
Inség üzöttje… reggelfekvő, éjjelkelő,
Űzött, szegény, pénzért fúló [?]
Magányosabb, mint remete – (kínos [?] mérgekkel [?] élt, Dagadtra [?] írta a kezét.)
A temetőben (mint ti) föld leszek.
Az élet nem oly nagy dolog,
Szeressetek, szeressetek.
Együgyű dal az én dalom,
Együgyű egy végrendelet
Nem volt barátom, férfi nem,
Csak nők szerettek engemet –
/Könyörgő ének, koldúsdal, Végrendelet?/
A teste [javítás] él, a lelke fél
Fél… fél… – –
Nyitott szemembe értelem!
‹Hangok› (Látták, amit gondolok!)
(Egyhangú dal, mely visszatér!)
Dal a sötét időkön át
Nem volt barátom egy sem volt,
Ki szeretett, utód szeressen [?]
… kire … hagynám mindenem
Kik olvassátok egykoron
Távolban élő emberek
Gondoljátok rám ki nem vagyok
Szeressetek, szeressetek!
(Források:
http://hvg.hu/kultura/20120605_kosztolanyi_vers
és
http://nol.hu/lap/kult/20120605-_dal_a_sotet_idokon_at_)
Hozzászólások