kosztolányidezsőtér

Volt emberek.Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.Nem téve semmit, nem akarva semmit,hatnak tovább.Futók között titokzatos megállók.A mély sötét vizekbe néma, lassúhálók.Képek,már megmeredtek és örökreszépek.Nem-élők,mindent felejtő, mindent porba ejtőhenyélők,kiknek…

(Ezúttal a Zsivajgó természet darabjaiból szemezgettünk… – A Szerk.) OROSZLÁN - Csak pár percnyi időm van. Hajdan az állatok királya, ma csak köztársasági elnöke az állatoknak, meggyőződéses demokrata, aki halad a változott időkkel. Mindenki meggyőződéses demokrata, ha…

Hölgyeim és Uraim,
 mindenekelőtt egy vallomással kezdem.
 Még soha életemben nem éreztem magam ily biztonságban, mint ebben a pillanatban, hogy a dobogóra lépek. Körültekintek a teremben, s látom, hogy hallgatóim között sok orvos ül, a gyógyító tudomány megannyi…

Karinthy Frigyesnek, úri-magának, az embernyi embernek,De kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal azInstanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedvesPoémát, minden irányban. Nyár,A régi vágyam egyre jobbanLobban,De vár még, egyre vár.KárÍgy…

Azon az éjjelaz órák összevissza vertek.Azon az éjjelholdfényben úsztak mind a kertek.Azon az éjjelkocsik robogtak a kapunk alatt.Azon az éjjelkönnyben vergődtek a fülledt szavak.Azon az éjjelégett szobánkba gyertya, lámpa.Azon az éjjelféltünk a borzasztó homályba.Azon az…

 Az ember szeme most idegen bolygók felé szegződik. Onnan várja a mentő gondolatot, amely majd újra összerakja az összetört kultúra cserepeit. Arról álmodozunk, hogy valamely éjjelen – csoda folytán – egy idegen csillagból okos, tiszta, jóságos, eddig ismeretlen…

 (fordította Kosztolányi Dezső) Egyszer elmult régen éjfél, ültem álmos lámpafénynél Régi, bűvös foliánson tétovázott a kezem, S hogy nehéz fejem lehajtom, észrevétlen koppan ajtóm, Roppan félve és sóhajtón, zaj motoz a reteszen, "Éji vándor - így susogtam - az…

 (Hadd egyesítse a Költészet Napja blogunkon a Születést és a Halált! – A Szerk.)A kínba még csak most fogunk, mi restek,de te már aláírtad művedet.Mint gondolatjel, vízszintes a tested.Téged már csak a féreg fal, szeret,mint mi a csirkét, bort… Senkim,…

(A Húsvétot, a Feltámadást és a Tavaszt köszöntjük Desiré mester virágkarneváljával! - A Szerk.) Rózsa - Hódolj, mint királynénak szokás. Aztán majd megengedem, hogy ajkaiddal illesd ruhám szegélyét. Muskátli - Piros bokorugró szoknyámban virítok falusi ablakokban,…

Kopott ruhába, lomha kedvvelfekete ünnepet ülünk.A getsemáni kertben éj van...S a budapesti kabarébanszivarfüst szállong körülünk.A szenvedések kelyhe megtelt,a kabaré oly szomorú.Fáradt szánk fanyar élcre torzul,olykor kortyintunk még a borbul.Sebez a rózsakoszorú.A nagyhét…