S. Gordán Klára a fenti címmel írt könyvet Kosztolányi vajdasági kultuszáról. "Ki Kosztolányi ebben a városban, amelyet ő maga szűknek érzett, viszont később Pesten szintén idegenként bolyongott? Milyen ez a város, amelyet Esti Kornél korhelynek tekintett, és amely Sárszeg modellje lett? Megrekedt-e a kultuszteremtés a szülőváros falai között? Mit jelent nekünk Kosztolányi manapság, miután szülőházát lebontották, neve mégis hosszas csatározások révén emléktáblán olvasható, sőt intézménynévként burjánzik a városban? Hogyan olvassuk Kosztolányit Sárszeg-Szabadkán, ahol a referencia helyi bája mozgásba lendül?" - foglalja össze Hózsa Éva vajdasági kutató azokat a kérdéseket, melyek a szerzőt foglalkoztathatták művének írásakor.
"Siflis Gordán Klára nem mindennapi feladatra, Kosztolányi Dezső vajdasági kultuszának feltérképezésére vállalkozott. Már maga a célkitűzés is kockázatos, hiszen Kosztolányi a Vajdaság szülötteinek egyik legjelesebbje, idén, születésének 125. évfordulóján fokozott figyelem kísér minden róla szóló írást, s a téma természetesen különösen fontos és különösen érzékeny a szülőföldön élőknek.
A feladat kétszeresen nehéz. Egyrészt mert az irodalmi kultusz sajátossága, hogy egyszerre ápol s eltakar, és Kosztolányi vajdasági kultuszára ez fokozottan érvényes: a szülőföld óvja és védi híres szülöttét. Másrészt a szerző, aki maga is a Vajdaságban él, belülről, a nálunk szemszögéből vizsgálja a jelenséget, ez azonban nemcsak a téma közelségét biztosítja számára, hanem a kultikus megközelítés veszélyét is magában hordja. Ráadásul a szerző jól ismert televíziós szerkesztő-riporterként maga is a kultusz alakítója.
A könyv tudományos megalapozottsága mégis objektivitást ad neki. Siflis Gordán Klára behatóan foglalkozott az irodalmi kultuszkutatás elméletével és módszertanával, könyvét is ez alapján építi fel: a beavatás, a mitizálódás és a bálványrombolás. a szekularizáció és az intézményesülés fogalmai szakaszolják leírását. Teljes képet kapunk, a költő életétől napjainkig vizsgálja s mutatja be a Vajdaság Kosztolányihoz fűződő viszonyát.
Manapság, amikor ritkaságszámba megy, ha egy kutató szó szerint kutat, és ténylegesen utánajár az őt foglalkoztató kérdéseknek, ez a munka külön megbecsülendő" - írja a kötetről annak egyik recenzense, Bíró-Balogh Tamás.
A szöveget Kaszás Angéla gondozta, a címlapot Kreszánkó Viktória tervezte. A kötet az Életjel Miniatűrök sorozat 52. darabjaként jelent meg, Beszédes Valéria sorozatszerkesztésében, a Szabadkai Szabadegyetem kiadásában.
A kötet bemutatója 2010. március 26-án lesz, délelőtt tíz órakor, a szabadkai Városi Könyvtárban, a Kosztolányi Dezső Napok keretében.
Hozzászólások