(Kosztolányi boncolási jegyzőkönyvének előkerülése apropóján közöljük ezt a verset. A jegyzőkönyvről bővebben lásd: http://www.kosztolanyioldal.hu Friss menüpont – A Szerk.)
Csak hús vagyok. Csak csont vagyok.
Gép a fejem. Gép a kezem.
De ami elmúlt, azt tudom.
Sírtam, nevettem az uton.
Én, ember, én. Emlékezem.
(Kötetben: A bús férfi panaszai)
Hozzászólások