HTML

kosztolányidezsőtér

Teret adunk a Kosztolányi-kultusznak a költő-író-műfordító-publicista születésének 125. évfordulóján.

Kontakt:
kosztolanyidezsoter@gmail.com

Katt:
www.kosztolanyioldal.hu

Hozzászólások

  • An-jou: Köszönjük szépen! (2012.11.26. 13:59) 76
  • narat: Részlet Tűz Tamás emigráns költő Kései vallomás című, Kosztolányihoz szóló verséből: Mester, hiáb... (2012.11.08. 09:05) 76
  • An-jou: @Tokai: Igen, valóban Adys. De azért Kosztolányi szerintem nem csak kifinomult tudott lenni... Lás... (2012.08.26. 12:50) Nyár, nyár, nyár
  • Tokai: Gonosz ez a Kosztolányi. Ugye mindenki észleli, hogy nem a saját hangján, hanem Ady jól ismert ded... (2012.08.18. 06:29) Nyár, nyár, nyár
  • An-jou: Bízzunk benne, hogy a többiek munkásságát is alaposan ismeri! :) Köszönöm szépen a hozzászólást! (2012.08.02. 18:03) Desiré és az Olimpia
  • Utolsó 20

Címkék

(m)orfeum (22) 2011 (1) 2013-búék (1) 2014 (1) a (1) aczél hagyaték (1) ada negri (1) ady endre (4) ady pamflet (1) ady vita (1) ajánló (45) ákombákom (53) ali (1) állatok beszéde (1) álnév (1) álom a szőkékről (1) anagramma (1) andré dignimont (1) andy warhol (1) angyal (1) anjou (11) anyajegy (1) aperol (1) április 11 (1) apró mesék (1) arisztophanész (1) árnyék (1) ars poetica (1) august strindberg (1) az illetlen faun (1) a bús férfi panaszai (1) a fekete asszonyhoz (1) a holló (1) a komédiás dala (1) a különc (1) a léggömb elrepül (1) a nevetésről (1) a sárgahajú nő (1) a velencei vándor (1) babits mihály (1) bácsmegyei napló (1) bagoly (1) baker (1) basho (1) bataille (1) baudelaire (2) bécs (1) békák (1) bereményi géza (1) bergyajev (1) beszélgetőlapok (9) bicsérdizmus (1) biográfus blog (1) bíró balogh tamás (1) blake (1) bogdán józsef (1) bogoly-józsef-ágoston (1) boldogság (1) bolondok napja (1) boncolási jegyzőkönyv (1) bookfenc (4) bor (1) borsszem jankó (1) boszorkány (1) brennerék (1) búék (2) bűntudat (1) bús férfi panaszai (1) byron (1) casanova (1) charles baudelaire (1) cigaretta (1) crespy alice (1) családi-levelek (1) csáth géza (3) csehov (1) cseh tamás (1) cv (1) czeslaw milosz (1) danse macabre (2) dante (1) darren arofonsky (1) denis (1) divat (1) dorian gray (2) dosztojevszkij (1) dudus levele (1) duna televízió (1) édes anna (3) edgar allan poe (1) elefántcsonttorony (1) eleonora duse (1) életrajz (4) én is (1) erotika (1) esti kornél (6) esze dóra (1) évforduló (10) fabian perez (1) faludy (1) farkas imre (1) farsang (1) fecskelány (1) federico fellini (1) fekete hattyú (1) félicien rops (1) feltámadás (1) fenyves ferenc (2) fesztbaum béla (2) figáró (1) firenze (2) forrásjegyzék (5) frank wedekind (1) füst milán (1) futó por (1) gasztronómia (1) gelléri andor endre (1) gondolatok (1) grafikai pályázat (2) grafológia (1) gyilkosok (1) hadik (1) hadik kávéház (1) hajdu ferenc (1) halál (2) halasi andor (1) halottak (1) harmos ilona (2) harsányi zsolt (2) harsány kiáltások tavaszi reggel (1) hasonmás (1) ha… (1) héra zoltán (1) herczeg géza (1) hernyák györgy (1) hétfői levél (3) hevesi sándor (1) hitvallás (1) hobo (3) holmi (1) homo aestheticus (1) húsvét (2) huymans (1) ifjúkori-arcképemre (1) innen onnan (1) interjú (1) internet (1) inter blog (1) írj élj és légy boldog (1) irodalmi pályázat (4) irodalom és politika (1) isadora duncan (1) iskolai dolgozatok (1) isten bálján (1) jaguár (1) jekyll és hyde (1) joe-pardy (1) józsef-attila (1) józsef attila (3) józsef–attila (1) juhász géza (1) juhász gyula (1) kabaré nagyhete (1) kádár endre (1) kahlo (1) kalligram (1) kánikula (1) karácsony (2) karácsony-2012 (2) karinthy-frigyes (1) karinthy frigyes (5) karnevál hercege (1) károly (1) kártya (2) kd dosszié (7) kemény györgy (1) képek-a-képekről (1) két-élet (1) kettős én (1) kéziratok (1) kínai kancsó (1) kirakat (1) kiss ferenc (1) kocsi út az éjszakában (1) koczkás sándor (1) kökény ilona (1) koktél (1) költészet napja (1) költő (1) konferencia (1) kornis mihály (1) kosztolányi (1) Kosztolányi-Árpád (1) kosztolanyioldal.hu (1) kosztolányi babák (1) kosztolányi dezsőné (3) kosztolányi dezső napok (1) kosztolányi dezső tér (1) kosztolányi divat (1) kosztolányi emlékülés (1) kosztolányi film (1) kosztolányi napok (2) kosztolányi nyilatkozik (4) kosztolányi újragombolva (3) kritikai kiadás (16) kubrick (1) kultuszkutatás (1) küry klára (1) lányi hedda (1) lart pour lart (1) lázadó (1) leconte de lisle (1) levelezés (5) levendel júlia (1) lidó (1) logodi utca (1) londesz elek (1) louis verneuil (1) luigi pirandello (1) l art pour l art (2) macska (1) magánbeszéd (1) mágnás elza (1) magyar szó (1) magyar tudományos akadémia (2) majom (1) március 15 (1) maria orska (1) matjhényi györgy (1) max reindhardt (1) méhes (1) méhes károly (1) mercedes de acosta (1) mészáros sándor (1) meztelenül (1) molnár jenő (1) móricz (1) mozart (1) művésznők-sorozat (1) nagyító (6) nagy lászló (1) naitó-jósó (1) napló (2) naplók (1) napraforgó (1) németh lászló (1) nero (1) nero a véres költő (2) ngorongoro (1) niddy impekoven (1) nők (1) nőkérdés (1) nőnap (1) novella (3) nyár (1) nyelvművelés (1) nyelvtisztítás (1) nyomdafesték (1) nyugat (2) ódry árpád (1) olimpia (1) önmagamról (1) örmény-paradicsom (1) orvosok (1) oscar wilde (3) otthon kör (2) pacsirta (4) pakots józsef (1) papp oszkár (1) pardon (1) paródia (1) pesti hírlap (3) piac (2) pierrot (1) pilinszky (1) pillangó (1) politika (1) prae (2) práter (1) preisner (1) prológ (1) radákovich mária (5) recenzió (2) remake (4) retró (6) réz pál (5) rilke (1) rólunk (11) rudyard kipling (1) s. gordán klára (1) sartre (1) schnitzler (1) shakespeare (1) siena (1) síppal dpbbal nádi hegedűvel (1) slam-poetry (1) sophie kepes (1) sosztakovics (1) spanyol műfordítások (2) strand (1) suzi gablik (1) szabadka (12) szabadkai népszínház (1) szabó árpád (1) szegedy maszák mihály (8) szépirodalmi pályázat (1) szeptember végén (1) szerb antal (2) szerelem (3) szerelmi szál (6) szeretet (1) szergej jeszenyin (1) szilágyi zsófia (2) szini gyula (1) sztavrogin (1) születésnap (1) tábori kornél (1) takács lászló (1) tánc (1) tavasz (2) temető (1) therapia (1) the last time (1) tichy margit (1) tiszatáj (1) töltőtoll (1) tom stoppard (1) történetek nyárestékre (3) tudod hogy nincs bocsánat (1) tűz (1) újraíró (1) újraolvasó (68) újvidék (2) umberto eco (1) unalom (1) vadállatok (1) vágtató szerelem (1) vargha balázs (1) várnegyed galéria (1) vár ucca műhely (1) velence (6) vén cigány (1) vér (1) véres (1) vers (3) veszprém (1) vicc (1) videó (2) vígszínház (2) világvége (2) villon (2) virágok beszéde (1) viszontlátás (1) vörösmarty (1) weöres-sándor (1) zeke gyula (1) zsivajgó-természet (1) zsuzsika (1) Címkefelhő

Design

by Fónagy Réka

2011.02.09. 22:34 An-jou

Művésznők-sorozat. Táncosnők 4.

 Niddy Impekoven 1904-ben látta meg a napvilágot, egy berlini művészcsalád sarjaként. Már háromévesen táncolni kezdett a gramofon zenéjére, s táncával mindig eljátszotta azt, amit színész apja is játszott éppen. Csodagyereknek tartották, hiszen már tízévesen színpadra lépett, sőt, előtte egy szobrász is megörökítette kecsességét. A háború idején a család Münchenbe menekült, ahol Niddy balettot tanulhatott. Mestere Heinrich Kröller lett, aki csodálta a gyermek tehetségét.

1918-ban már önállóan lép fel, Frankfurtban. Ezt követően körbeutazza egész Németországot, s műsora estéről-estére újul meg. Finomsága, kislányos ártatlansága szinte megbabonázza a férfiakat. Egy kritikusa, Fred Hildenbrandt egész könyvet szentel Niddy művészetének, mely kötet inkább hasonlít hisztérikus szerelmes levelek sorozatára, mintsem valamiféle higgadt és a szakmaiságot szem előtt tartó véleményre. Hans Frentz, az életrajzíró pedig ekként fogalmaz a művésznővel kapcsolatban: "Eltáncolja, amit mi mindannyian elveszítettünk már…"

1923-ban Niddy nőül megy Hans Killian orvoshoz, aki Bach felé irányítja. A korábbi bájos produkciókból egy érett nő komoly, intellektuális tánca lesz, ki Bach zenéjén túl Bartók, Brahms, Schumann és Mozart muzsikájára is táncol már. Körbeutazza a világot, s végül Svájcban telepedik le. 1955-ben megjelenteti önéletrajzi írását.

Természetesen az akkori Budapest sem maradhatott ki a turnék állomásainak sorából. 1925 októberében például a Renaissance Színházban is föllépett, s a közönség tagjaként ott ült az akkor épp a 40. életévét taposó Desiré mester is. Niddy produkciójáról az alábbiakat közölte a Pesti Hírlapban, kifejtve egyúttal a táncról megfogalmazott gondolatait is:

"Érdemes lenne gondolkozni erről: miért táncolnak ma inkább, miért értik meg ma inkább a táncot, mint annakelőtte? Ez a legrégibb, ősemberi művészet. Hozzá képest a zene és festészet is csecsemőkorát éli. A lélek legelső megnyilvánulása, az öröm és gyász legelső kifejezése a rendbe szedett, ütemekre tagolt mozdulat volt. De a tánc az idők során a test visszafejlődésével öntudatossá lett, elkorcsosult, az emberiség más kifejező eszközök birtokában meglehetősen el is hanyagolta. Wundt említi, hogy akármelyik ősember sokkal ügyesebben, könnyedebben táncolt az oroszláni termetével és párduci hajlékonyságával, mint ma sok ünnepelt táncművész. Mi a háború alatt kezdtünk újra figyelni erre a művészetre, talán mert az életharc újra fölzaklatta bennünk az ösztönöket s emlékeztetett származásunkra. Lehet, hogy ez az oka a tánc megújhodásának, mely mindenesetre ezen a ponton kelteződik.

A mai tánc, bármennyire törekszik a föltétlen felé, stilizált, többnyire egy másik művészet, a zene és festészet keretében helyezkedik el, ha nem is mint utánzó. Mégis annyira különbözik a régi, önkívületes tánctól, mint az egykori harci dal a mai légies költeménytől, mely magába hasonlította a többi művészet ható eszközét is. Ennek az iránynak egyik legnemesebb képviselője Niddy Impekoven, kit évekkel ezelőtt már láttunk. Testét alig tárja föl, zárt ruhát hord, mert nála a vonalak játékánál fontosabb a szín hangulata. Bachot hidegzöld ruhában táncolja, Brahmsot sötétbordóban, Mozartot fehérben. Nemcsak lába táncol, hanem karja is, keze is, ujjai is, melyek olykor a levegőben egy elröppent trillát keresnek, még haja is táncol, mely Bach áhítatában, Brahms bánatában és Mozart derűjében boldogan lobog, aztán az utolsó ütemnél egész teste megmerevedik, mintegy szoborrá válik, a végtelenbe vágyakozva. Ezek a taglejtései, melyek majdnem a modorosságot súrolják, csodásak. Magyarázzák a zenét, melynek értelmét emberi szó nem fejtheti föl. A szövegkritika azonban sohasem satnyul értelmi munkává: mindvégig alkotó művészet marad."

(Forrás: Costo.: Impekoven. Tánceste a Renaissance Színházban, Pesti Hírlap, 1925. okt. 15., 4.)

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: (m)orfeum niddy impekoven


A bejegyzés trackback címe:

https://kosztolanyidezsoter.blog.hu/api/trackback/id/tr822650359

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Richard Quandt - A LEGNAGYOBB ZENESZERZŐK 2011.02.23. 09:18:27

Vajon van értelme a kérdésnek, hogy kik a legnagyobb zeneszerzők? A száz legnagyobb? A tíz legnagyobb? Kérdezzünk meg száz embert, szerintük ki a tíz legnagyobb zeneszerző, és figyeljük meg az egybeeséseket. Persze mindenki felsorolja majd J. S. Bachot...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.