HTML

kosztolányidezsőtér

Teret adunk a Kosztolányi-kultusznak a költő-író-műfordító-publicista születésének 125. évfordulóján.

Kontakt:
kosztolanyidezsoter@gmail.com

Katt:
www.kosztolanyioldal.hu

Hozzászólások

  • An-jou: Köszönjük szépen! (2012.11.26. 13:59) 76
  • narat: Részlet Tűz Tamás emigráns költő Kései vallomás című, Kosztolányihoz szóló verséből: Mester, hiáb... (2012.11.08. 09:05) 76
  • An-jou: @Tokai: Igen, valóban Adys. De azért Kosztolányi szerintem nem csak kifinomult tudott lenni... Lás... (2012.08.26. 12:50) Nyár, nyár, nyár
  • Tokai: Gonosz ez a Kosztolányi. Ugye mindenki észleli, hogy nem a saját hangján, hanem Ady jól ismert ded... (2012.08.18. 06:29) Nyár, nyár, nyár
  • An-jou: Bízzunk benne, hogy a többiek munkásságát is alaposan ismeri! :) Köszönöm szépen a hozzászólást! (2012.08.02. 18:03) Desiré és az Olimpia
  • Utolsó 20

Címkék

(m)orfeum (22) 2011 (1) 2013-búék (1) 2014 (1) a (1) aczél hagyaték (1) ada negri (1) ady endre (4) ady pamflet (1) ady vita (1) ajánló (45) ákombákom (53) ali (1) állatok beszéde (1) álnév (1) álom a szőkékről (1) anagramma (1) andré dignimont (1) andy warhol (1) angyal (1) anjou (11) anyajegy (1) aperol (1) április 11 (1) apró mesék (1) arisztophanész (1) árnyék (1) ars poetica (1) august strindberg (1) az illetlen faun (1) a bús férfi panaszai (1) a fekete asszonyhoz (1) a holló (1) a komédiás dala (1) a különc (1) a léggömb elrepül (1) a nevetésről (1) a sárgahajú nő (1) a velencei vándor (1) babits mihály (1) bácsmegyei napló (1) bagoly (1) baker (1) basho (1) bataille (1) baudelaire (2) bécs (1) békák (1) bereményi géza (1) bergyajev (1) beszélgetőlapok (9) bicsérdizmus (1) biográfus blog (1) bíró balogh tamás (1) blake (1) bogdán józsef (1) bogoly-józsef-ágoston (1) boldogság (1) bolondok napja (1) boncolási jegyzőkönyv (1) bookfenc (4) bor (1) borsszem jankó (1) boszorkány (1) brennerék (1) búék (2) bűntudat (1) bús férfi panaszai (1) byron (1) casanova (1) charles baudelaire (1) cigaretta (1) crespy alice (1) családi-levelek (1) csáth géza (3) csehov (1) cseh tamás (1) cv (1) czeslaw milosz (1) danse macabre (2) dante (1) darren arofonsky (1) denis (1) divat (1) dorian gray (2) dosztojevszkij (1) dudus levele (1) duna televízió (1) édes anna (3) edgar allan poe (1) elefántcsonttorony (1) eleonora duse (1) életrajz (4) én is (1) erotika (1) esti kornél (6) esze dóra (1) évforduló (10) fabian perez (1) faludy (1) farkas imre (1) farsang (1) fecskelány (1) federico fellini (1) fekete hattyú (1) félicien rops (1) feltámadás (1) fenyves ferenc (2) fesztbaum béla (2) figáró (1) firenze (2) forrásjegyzék (5) frank wedekind (1) füst milán (1) futó por (1) gasztronómia (1) gelléri andor endre (1) gondolatok (1) grafikai pályázat (2) grafológia (1) gyilkosok (1) hadik (1) hadik kávéház (1) hajdu ferenc (1) halál (2) halasi andor (1) halottak (1) harmos ilona (2) harsányi zsolt (2) harsány kiáltások tavaszi reggel (1) hasonmás (1) ha… (1) héra zoltán (1) herczeg géza (1) hernyák györgy (1) hétfői levél (3) hevesi sándor (1) hitvallás (1) hobo (3) holmi (1) homo aestheticus (1) húsvét (2) huymans (1) ifjúkori-arcképemre (1) innen onnan (1) interjú (1) internet (1) inter blog (1) írj élj és légy boldog (1) irodalmi pályázat (4) irodalom és politika (1) isadora duncan (1) iskolai dolgozatok (1) isten bálján (1) jaguár (1) jekyll és hyde (1) joe-pardy (1) józsef-attila (1) józsef attila (3) józsef–attila (1) juhász géza (1) juhász gyula (1) kabaré nagyhete (1) kádár endre (1) kahlo (1) kalligram (1) kánikula (1) karácsony (2) karácsony-2012 (2) karinthy-frigyes (1) karinthy frigyes (5) karnevál hercege (1) károly (1) kártya (2) kd dosszié (7) kemény györgy (1) képek-a-képekről (1) két-élet (1) kettős én (1) kéziratok (1) kínai kancsó (1) kirakat (1) kiss ferenc (1) kocsi út az éjszakában (1) koczkás sándor (1) kökény ilona (1) koktél (1) költészet napja (1) költő (1) konferencia (1) kornis mihály (1) kosztolányi (1) Kosztolányi-Árpád (1) kosztolanyioldal.hu (1) kosztolányi babák (1) kosztolányi dezsőné (3) kosztolányi dezső napok (1) kosztolányi dezső tér (1) kosztolányi divat (1) kosztolányi emlékülés (1) kosztolányi film (1) kosztolányi napok (2) kosztolányi nyilatkozik (4) kosztolányi újragombolva (3) kritikai kiadás (16) kubrick (1) kultuszkutatás (1) küry klára (1) lányi hedda (1) lart pour lart (1) lázadó (1) leconte de lisle (1) levelezés (5) levendel júlia (1) lidó (1) logodi utca (1) londesz elek (1) louis verneuil (1) luigi pirandello (1) l art pour l art (2) macska (1) magánbeszéd (1) mágnás elza (1) magyar szó (1) magyar tudományos akadémia (2) majom (1) március 15 (1) maria orska (1) matjhényi györgy (1) max reindhardt (1) méhes (1) méhes károly (1) mercedes de acosta (1) mészáros sándor (1) meztelenül (1) molnár jenő (1) móricz (1) mozart (1) művésznők-sorozat (1) nagyító (6) nagy lászló (1) naitó-jósó (1) napló (2) naplók (1) napraforgó (1) németh lászló (1) nero (1) nero a véres költő (2) ngorongoro (1) niddy impekoven (1) nők (1) nőkérdés (1) nőnap (1) novella (3) nyár (1) nyelvművelés (1) nyelvtisztítás (1) nyomdafesték (1) nyugat (2) ódry árpád (1) olimpia (1) önmagamról (1) örmény-paradicsom (1) orvosok (1) oscar wilde (3) otthon kör (2) pacsirta (4) pakots józsef (1) papp oszkár (1) pardon (1) paródia (1) pesti hírlap (3) piac (2) pierrot (1) pilinszky (1) pillangó (1) politika (1) prae (2) práter (1) preisner (1) prológ (1) radákovich mária (5) recenzió (2) remake (4) retró (6) réz pál (5) rilke (1) rólunk (11) rudyard kipling (1) s. gordán klára (1) sartre (1) schnitzler (1) shakespeare (1) siena (1) síppal dpbbal nádi hegedűvel (1) slam-poetry (1) sophie kepes (1) sosztakovics (1) spanyol műfordítások (2) strand (1) suzi gablik (1) szabadka (12) szabadkai népszínház (1) szabó árpád (1) szegedy maszák mihály (8) szépirodalmi pályázat (1) szeptember végén (1) szerb antal (2) szerelem (3) szerelmi szál (6) szeretet (1) szergej jeszenyin (1) szilágyi zsófia (2) szini gyula (1) sztavrogin (1) születésnap (1) tábori kornél (1) takács lászló (1) tánc (1) tavasz (2) temető (1) therapia (1) the last time (1) tichy margit (1) tiszatáj (1) töltőtoll (1) tom stoppard (1) történetek nyárestékre (3) tudod hogy nincs bocsánat (1) tűz (1) újraíró (1) újraolvasó (68) újvidék (2) umberto eco (1) unalom (1) vadállatok (1) vágtató szerelem (1) vargha balázs (1) várnegyed galéria (1) vár ucca műhely (1) velence (6) vén cigány (1) vér (1) véres (1) vers (3) veszprém (1) vicc (1) videó (2) vígszínház (2) világvége (2) villon (2) virágok beszéde (1) viszontlátás (1) vörösmarty (1) weöres-sándor (1) zeke gyula (1) zsivajgó-természet (1) zsuzsika (1) Címkefelhő

Design

by Fónagy Réka

2011.01.13. 14:37 An-jou

Hétfői levél. Az anyajegy

 Egyszer csak a testemen termett. Nem volt már akkor sem olyan kicsi, mégis diszkrétebbnek tűnt, mint amivé később kinőtte magát. Ahogy teltek-múltak az évek, egyre inkább valamiféle bibircsókra kezdett hasonlítani. Egyre hangsúlyosabbá vált, egyre karakteresebb lett.
Eleinte nem érdekelt. Végülis kit érdekel? Nem figyelek rá és kész. Aztán nyugtalanítani kezdett. Az újságokban is mind többször írtak arról, hogy melyik anyajegyre miért érdemes odafigyelni. Nagy nehezen végül én is rászántam magam, hogy elmenjek egy bőrgyógyászhoz.
– Á, ezzel nem kell foglalkozni. Teljesen ártalmatlan. De azért, ha gondolod, megszabadulhatnál tőle… – mondta.
Nem, nem gondoltam. Akkor még nem. Megnyugodtam, hogy teljesen ártalmatlan, csak ijesztegetett azzal a ronda külsejével, de hiába! Fogatlan oroszlán!
Aztán megint csak teltek-múltak a hónapok, az évek. Ő tovább rondult. Most már kezdett zavarni. Először csak egy kicsit. Aztán már nagyon. Mindenbe beleakadt. Ha öltöztem, azonnal feltűnt, hogy ott virít rajtam. Már szinte külön életet is élt. Mintha sunyin nézett volna rám ez a rém, valamiféle önelégült vigyorral.
– Egy élősködő! – kiáltottam föl egyik este. Végre, hosszú idő után, kimondtam az igazságot. Képessé váltam arra, hogy rájöjjek: egy élősködő ül a testemen, szívja a vérem, nem hagy élni úgy, ahogyan én akarok. Mégis mit képzel? És milyen alapon? Ha valaki ilyen ronda, az húzza meg magát, ne pedig növekedjen és sötétedjen! Mert még sötétedett is. Egyre jobban kimutatta az igazi természetét. Megmutatta a világnak és nekem, hogy ő valójában rossz, gonosz, sötét lelkületű, romlott létező.
Később, mikor egy másik orvosnál jártam, s kénytelen-kelletlen föl kellett fednem testemnek azt a szeletét is, ahol ez a kis gonosz bibircsók rejtőzött, a doktornő fölsikoltott:
– Úristen, mi ez?! Mi ez a rondaság?
– Jaj, hát ő ártalmatlan… – válaszoltam bizonytalanul.
– Biztos vagy te ebben?! Annyi rémséget hallani. Azonnal mutasd meg egy bőrgyógyásznak!
Nem törődtem a korábbi diagnózissal, hanem paranoid hipochondriás rohamomban azonnal elrohantam egy másik bőrgyógyászhoz is. Mi van, ha a múltkor félrediagnosztizálták? Mi van, ha ez a sunyi kis alak, itt, a testemen, időközben elfajult, s békés élősködőből agresszív vadállattá minősült át, kitalálván, hogy már engem akar, az egész valómat, mindenestül felfalni!?
– Ó, hát ez semmi! Nem mondom, rondának ronda, nagy, kifejlett példány, de hidd el, teljesen ártalmatlan! – nyugtatott meg a másik bőrgyógyász. És én meg is nyugodtam.
– De… nem lehetne mégis… megszabadulni tőle? – nyögtem ki váratlanul, saját magamat is meglepve.
– Dehogynem! Persze, hogy lehet. Szikével – mosolygott az orvos.
– Hát persze… De, mondjuk, lézer? Égetés? Fagyasztás? Lekaparás? Ilyesmi nem jöhet szóba?
– Neeem – csóválta a fejét az orvos. – Ez már akkora, hogy ezt csak vágni lehet! – tette hozzá kíméletlen vigyorral.
Hát jó, rendben, beletörődtem a megváltoztathatatlanba. Jöjjön hát a szike, s folyjon a vér!
– Ó, csak tíz perc, ez a kis beavatkozás – mondta az asszisztens, miközben időpontot egyeztettem.
Ki volt tűzve hát a dátum, s már csak napok választottak el tőle. Néztem magamon a leendő áldozatot. Hát igen, egyszer mindennek vége. Még neki is. Egy korszakot zárok le vele. Aztán hirtelen, magam sem tudom, hogy miért, de elkezdtem sajnálni. Belegondoltam, hogy én sokkal erősebb vagyok, mint ő. Ő picike, kis élősködő, aki nélkülem nem tud meglenni. Ő elpusztul a műtét után, én pedig vígan élek majd tovább. Meg aztán, mégiscsak a részem. Olyan jól megvoltunk. Együtt sírtunk, együtt nevettünk. Mindenhova elkísért. Mindent átélt, amit én. Biztos ő is érezte a forró csokoládé ízét, ő is élvezte az uszoda és időnként a tenger vizét, a napsütést, a fahéjas-narancsos tea illatát, a rózsás fürdőt. Ő is élt velem társasági életet, neki is szimpatikus volt, aki nekem, és ő sem szerette azokat, akik engem bántottak. Hiába, nem volt már visszaút. Kimondtam rá a halálos ítéletet, s az a perc, az a tíz perc, el is érkezett.
A sebész nagydarab ember volt. Egy hentes! – gondoltam magamban. – Mészárszékre viszem az én kis anyajegyemet. Mert ő mégiscsak kicsi, egészen kicsi. A műtét valóban tíz perc volt. Még talán annyi sem. Próbáltam mély lélegzeteket venni, de nem éreztem a vérszagot a levegőben. Aztán a sebész egyszerre elkezdte húzni, igazgatni a bőrömet. Mintha rosszul helyezkedtem volna el a műtőasztalon. Próbáltam úgy fordulni, hogy jobban kézre álljak.
– Ó, nem, nem kell mozogni, minden rendben, csak hát a cérnát ugye ki kell húznom, hogy jó feszes legyen – mondta.
Abban a pillanatban hányingert kaptam. Egészen addig minden nagyon jól ment, hisz el tudtam vonatkoztatni attól, hogy mi folyik a testem másik oldalán. Még a szememet is behunytam, és próbáltam virágos réteket képzelni magam elé. Aztán éreztem, hogy valami folyik rajtam. Vér! – villant az agyamba. – Biztos, hogy vér! Végigfolyt az egész testemen! Körbe-körbe, úszom a vérben!
De nem. Csak megizzadtam. Megizzadtam ebben a véres küzdelemben, az anyajegy haláltusájában. Miután összevarrták a sebet, ráragasztottak egy nagy tapaszt és utamra bocsátottak. Úgy vonultam az utcán, mint egy gép. Mintha valami robot lennék, amit most szereltek össze meg szét, és beprogramozva kezdi meg működését a világban. Furcsa volt. Mintha a testem valóban törékeny, sebezhető, toldozható-foldozható lenne. Mintha romlandó és mulandó is lenne.
Lassan telt el az a két hét, amíg bennem voltak a varratok. Igazán akkor szembesültem csak vele, hogy ő már nincs ott, mikor először leszedtem a kötést. Visszavonhatatlanul és végérvényesen eltávozott a testemről. Szegény. Szívem szakadt belé. De mi van, ha mégis? Ha mégis itt van, itt lebeg a szelleme körülöttem? És mi van, ha visszajön? Ha újra megjelenik a testemen? Beleborzongtam a gondolatba. Éjjelente ezzel álmodtam: láttam magam előtt a leszedett anyajegyet, amint visszavánszorog rám, és nagyobb, sokkalta nagyobb, mint eredetileg volt. Egy óriás! És hoz magával még többet! Ronda, nagy bibircsókok közelednek felém! Felriadtam. Nyúltam a kapcsolóért: világosságot, világosságot! Néztem idegesen magamat, de sehol semmi. Ilyenkor nehezen mertem visszaaludni. Mi van, ha folytatódik ez a rémálom? Sosem lesz már nyugtom.
Eljött a varratszedés ideje is. A vízszintes csíkot formázó, apró, elegáns öltésekből álló seb két végéből sötétkék színű madzagok álltak ki. Fél másodperc alatt megszabadultam tőlük, hála az asszisztens bravúrjának. Megkaptam a szövettan eredményét is.
– Minden rendben volt – mondta.
– No de mi van, ha összecserélték? – súgta az a démon a fülembe, amelyik mindig ilyeneket szokott súgni nekem. – És nincs minden rendben… – zihálta. – Mi van, ha nem őt küldték el a vizsgálatra, hanem egy másik anyajegyet, és ő még szabadlábon van valahol? Csak téged keres! És megtalál, de megtalál… – és már kezdett is fojtogatni úgy, hogy futkosott a hideg a hátamon.
– Elég! – ordítottam rá hirtelen. – Elég! Olvassuk inkább a szövettant! – vettem elő a józanabbik felem. – „Hüvelykujjbegynyi, babérlevél alakú bőrkimetszés, közepén ujjbegynyi, egyenetlen felszínű szürkésbarna előemelkedéssel…” – Nagyot nyeltem, majd tovább olvastam: – „A centrális elváltozásnak megfelelően… papillaris kiszélesedést… döntően basaloid, részben azonban… hámcsapokban koncentrikus szarugyöngyök…”
– Igen, ez ő – sújtott le rám a felismerés. – Ez egészen biztosan ő. Szegény. Vége. Tényleg vége. Nyugodjék békében… – És elszégyelltem magam. Hazamentem, s elkezdtem az új életem. Ezúttal nélküle. Mindörökre nélküle.

Szólj hozzá!

Címkék: anyajegy hétfői levél


A bejegyzés trackback címe:

https://kosztolanyidezsoter.blog.hu/api/trackback/id/tr192581209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.