HTML

kosztolányidezsőtér

Teret adunk a Kosztolányi-kultusznak a költő-író-műfordító-publicista születésének 125. évfordulóján.

Kontakt:
kosztolanyidezsoter@gmail.com

Katt:
www.kosztolanyioldal.hu

Hozzászólások

  • An-jou: Köszönjük szépen! (2012.11.26. 13:59) 76
  • narat: Részlet Tűz Tamás emigráns költő Kései vallomás című, Kosztolányihoz szóló verséből: Mester, hiáb... (2012.11.08. 09:05) 76
  • An-jou: @Tokai: Igen, valóban Adys. De azért Kosztolányi szerintem nem csak kifinomult tudott lenni... Lás... (2012.08.26. 12:50) Nyár, nyár, nyár
  • Tokai: Gonosz ez a Kosztolányi. Ugye mindenki észleli, hogy nem a saját hangján, hanem Ady jól ismert ded... (2012.08.18. 06:29) Nyár, nyár, nyár
  • An-jou: Bízzunk benne, hogy a többiek munkásságát is alaposan ismeri! :) Köszönöm szépen a hozzászólást! (2012.08.02. 18:03) Desiré és az Olimpia
  • Utolsó 20

Címkék

(m)orfeum (22) 2011 (1) 2013-búék (1) 2014 (1) a (1) aczél hagyaték (1) ada negri (1) ady endre (4) ady pamflet (1) ady vita (1) ajánló (45) ákombákom (53) ali (1) állatok beszéde (1) álnév (1) álom a szőkékről (1) anagramma (1) andré dignimont (1) andy warhol (1) angyal (1) anjou (11) anyajegy (1) aperol (1) április 11 (1) apró mesék (1) arisztophanész (1) árnyék (1) ars poetica (1) august strindberg (1) az illetlen faun (1) a bús férfi panaszai (1) a fekete asszonyhoz (1) a holló (1) a komédiás dala (1) a különc (1) a léggömb elrepül (1) a nevetésről (1) a sárgahajú nő (1) a velencei vándor (1) babits mihály (1) bácsmegyei napló (1) bagoly (1) baker (1) basho (1) bataille (1) baudelaire (2) bécs (1) békák (1) bereményi géza (1) bergyajev (1) beszélgetőlapok (9) bicsérdizmus (1) biográfus blog (1) bíró balogh tamás (1) blake (1) bogdán józsef (1) bogoly-józsef-ágoston (1) boldogság (1) bolondok napja (1) boncolási jegyzőkönyv (1) bookfenc (4) bor (1) borsszem jankó (1) boszorkány (1) brennerék (1) búék (2) bűntudat (1) bús férfi panaszai (1) byron (1) casanova (1) charles baudelaire (1) cigaretta (1) crespy alice (1) családi-levelek (1) csáth géza (3) csehov (1) cseh tamás (1) cv (1) czeslaw milosz (1) danse macabre (2) dante (1) darren arofonsky (1) denis (1) divat (1) dorian gray (2) dosztojevszkij (1) dudus levele (1) duna televízió (1) édes anna (3) edgar allan poe (1) elefántcsonttorony (1) eleonora duse (1) életrajz (4) én is (1) erotika (1) esti kornél (6) esze dóra (1) évforduló (10) fabian perez (1) faludy (1) farkas imre (1) farsang (1) fecskelány (1) federico fellini (1) fekete hattyú (1) félicien rops (1) feltámadás (1) fenyves ferenc (2) fesztbaum béla (2) figáró (1) firenze (2) forrásjegyzék (5) frank wedekind (1) füst milán (1) futó por (1) gasztronómia (1) gelléri andor endre (1) gondolatok (1) grafikai pályázat (2) grafológia (1) gyilkosok (1) hadik (1) hadik kávéház (1) hajdu ferenc (1) halál (2) halasi andor (1) halottak (1) harmos ilona (2) harsányi zsolt (2) harsány kiáltások tavaszi reggel (1) hasonmás (1) ha… (1) héra zoltán (1) herczeg géza (1) hernyák györgy (1) hétfői levél (3) hevesi sándor (1) hitvallás (1) hobo (3) holmi (1) homo aestheticus (1) húsvét (2) huymans (1) ifjúkori-arcképemre (1) innen onnan (1) interjú (1) internet (1) inter blog (1) írj élj és légy boldog (1) irodalmi pályázat (4) irodalom és politika (1) isadora duncan (1) iskolai dolgozatok (1) isten bálján (1) jaguár (1) jekyll és hyde (1) joe-pardy (1) józsef-attila (1) józsef attila (3) józsef–attila (1) juhász géza (1) juhász gyula (1) kabaré nagyhete (1) kádár endre (1) kahlo (1) kalligram (1) kánikula (1) karácsony (2) karácsony-2012 (2) karinthy-frigyes (1) karinthy frigyes (5) karnevál hercege (1) károly (1) kártya (2) kd dosszié (7) kemény györgy (1) képek-a-képekről (1) két-élet (1) kettős én (1) kéziratok (1) kínai kancsó (1) kirakat (1) kiss ferenc (1) kocsi út az éjszakában (1) koczkás sándor (1) kökény ilona (1) koktél (1) költészet napja (1) költő (1) konferencia (1) kornis mihály (1) kosztolányi (1) Kosztolányi-Árpád (1) kosztolanyioldal.hu (1) kosztolányi babák (1) kosztolányi dezsőné (3) kosztolányi dezső napok (1) kosztolányi dezső tér (1) kosztolányi divat (1) kosztolányi emlékülés (1) kosztolányi film (1) kosztolányi napok (2) kosztolányi nyilatkozik (4) kosztolányi újragombolva (3) kritikai kiadás (16) kubrick (1) kultuszkutatás (1) küry klára (1) lányi hedda (1) lart pour lart (1) lázadó (1) leconte de lisle (1) levelezés (5) levendel júlia (1) lidó (1) logodi utca (1) londesz elek (1) louis verneuil (1) luigi pirandello (1) l art pour l art (2) macska (1) magánbeszéd (1) mágnás elza (1) magyar szó (1) magyar tudományos akadémia (2) majom (1) március 15 (1) maria orska (1) matjhényi györgy (1) max reindhardt (1) méhes (1) méhes károly (1) mercedes de acosta (1) mészáros sándor (1) meztelenül (1) molnár jenő (1) móricz (1) mozart (1) művésznők-sorozat (1) nagyító (6) nagy lászló (1) naitó-jósó (1) napló (2) naplók (1) napraforgó (1) németh lászló (1) nero (1) nero a véres költő (2) ngorongoro (1) niddy impekoven (1) nők (1) nőkérdés (1) nőnap (1) novella (3) nyár (1) nyelvművelés (1) nyelvtisztítás (1) nyomdafesték (1) nyugat (2) ódry árpád (1) olimpia (1) önmagamról (1) örmény-paradicsom (1) orvosok (1) oscar wilde (3) otthon kör (2) pacsirta (4) pakots józsef (1) papp oszkár (1) pardon (1) paródia (1) pesti hírlap (3) piac (2) pierrot (1) pilinszky (1) pillangó (1) politika (1) prae (2) práter (1) preisner (1) prológ (1) radákovich mária (5) recenzió (2) remake (4) retró (6) réz pál (5) rilke (1) rólunk (11) rudyard kipling (1) s. gordán klára (1) sartre (1) schnitzler (1) shakespeare (1) siena (1) síppal dpbbal nádi hegedűvel (1) slam-poetry (1) sophie kepes (1) sosztakovics (1) spanyol műfordítások (2) strand (1) suzi gablik (1) szabadka (12) szabadkai népszínház (1) szabó árpád (1) szegedy maszák mihály (8) szépirodalmi pályázat (1) szeptember végén (1) szerb antal (2) szerelem (3) szerelmi szál (6) szeretet (1) szergej jeszenyin (1) szilágyi zsófia (2) szini gyula (1) sztavrogin (1) születésnap (1) tábori kornél (1) takács lászló (1) tánc (1) tavasz (2) temető (1) therapia (1) the last time (1) tichy margit (1) tiszatáj (1) töltőtoll (1) tom stoppard (1) történetek nyárestékre (3) tudod hogy nincs bocsánat (1) tűz (1) újraíró (1) újraolvasó (68) újvidék (2) umberto eco (1) unalom (1) vadállatok (1) vágtató szerelem (1) vargha balázs (1) várnegyed galéria (1) vár ucca műhely (1) velence (6) vén cigány (1) vér (1) véres (1) vers (3) veszprém (1) vicc (1) videó (2) vígszínház (2) világvége (2) villon (2) virágok beszéde (1) viszontlátás (1) vörösmarty (1) weöres-sándor (1) zeke gyula (1) zsivajgó-természet (1) zsuzsika (1) Címkefelhő

Design

by Fónagy Réka

2010.04.09. 09:53 Wunder Gusztáv

Retró. Héra Zoltán: Részrehajlás, vagy "elfogulatlanság"? Megjegyzések egy utószóhoz

 A magyar „elő- és utószóirodalom” jó része a legutóbbi két esztendőben különös fordulatot vett. A polgári – hazai és külföldi – írók műveinek megjelenésénél valahogy úgy fest a dolog, mintha egyes kiadók nem bíznának eléggé abban, hogy e szóban forgó művek polgári eszmeköre és érzésvilága magától, azaz kiadói kommentárok és elmefuttatások nélkül is bámulatba tudja ejteni az olvasót. Immár két esztendeje sorra látnak napvilágot olyan elő- és utószavak, amelyek kenetteljes hangon magyarázgatják, hogy amit mi avultnak érzünk az voltaképpen modern, amit mi kínosan ellentmondónak vallunk, az eszményien harmonikus. Néhány puhatolózó előcsatározás után immár nemcsak kis szurkálásokkal bosszantják az olvasókat: amit tesznek, az már-már szellemi hadviseléssé válik.

Ez a törekvés legutóbb Kosztolányi Dezső összegyűjtött tanulmányainak kétkötetes kiadása mögül bújt elő a leghazárdabban és legtanulságosabban. Kosztolányi összegyűjtött tanulmányai megannyi igaz, természetes lehetőséget kínáltak arra, hogy ez a kiadás – az író ellentmondásainak alapos elemzése révén – végsősoron a szocialista irodalom és esztétika igazságát szolgálja. Réz Pál, az utószó szerzője azonban – amint látni fogjuk – a szocialista irodalom igazságát szolgáló alkalmat a polgári irodalom dicsőítésének és bátorításának alkalmává változtatta. […]

Kosztolányi „homo morális” és „homo aesthetikus” elméletének mintájára az elvek emberével az „elvek és érdekek fölött álló” embert állítja szembe, aki viszont végtelenül igazságos és tárgyilagos, egészen jelentéktelen „hibaszázalékkal”. Az utószó szerzője mindvégig azon fáradozik, hogy ennek az „érdekek fölött álló” embernek szellemi és erkölcsi fölényét bebizonyítsa. (Előbb a létezését kellene bebizonyítania, de ily csekélységekkel nem törődik.) Nem minden gátlás nélkül, hiszen nemcsak Kosztolányi olvasta Marxot, hanem ő is, s tudja, hogy az ilyenfajta fejtegetések nemigen felelnek meg az idők szellemének. Elő-előránt hát egy-egy marxista tételt, hozzá enyvezi a többihez, a polgárihoz, s szalad tovább a kiszemelt úton. Megállapítja, hogy Kosztolányi „csak szándékában” vonhatja ki a művészetet a társadalmi küzdőtérről, „eredményében, hatásában semmiképpen sem”, hogy aztán hosszú oldalakon át mégis azt fejtegesse, mily prímán ki tudta vonni magát ez az író a társadalmi küzdőtérről, mennyire „tárgyilagosak” és „elfogulatlanok” az ő „világnézetek és társadalmi érdekek fölött álló” kritikai cikkei.

Persze, azt ő sem tagadhatja le, hogy az „elfogulatlan” Kosztolányi 1929-ben gyalázkodó pamfletet írt Ady Endréről. Elismeri ezt, sőt, mi több, ennek, a szerinte kivételes esetnek az okait is megpróbálja kideríteni. „Megmagyarázza”, hogy Kosztolányi azért utasította el Ady közéleti ihletésű költészetét, mert mindig is elutasította a közéleti ihletésű költészetet… Hogy ez a pamflet egyáltalán nem afféle vadhajtása Kosztolányi kritikusi magatartásának, hogy ez a gúnyos, támadó hang, ha valamivel enyhébben is, de jelen van Kosztolányi sok más cikkében? Hogy Kosztolányi – a legkülönbözőbb alkalmakkor – lepocskondiázta, „korlátoltaknak”, „korteskedőknek”, „rútaknak” és „aljasaknak” nevezte a társadalmi eszményekért küzdő irodalom híveit? Mindez egyáltalán nem akadályozza meg a szerzőt abban, hogy Kosztolányit a „tiszta objektivitás” fényében láttassa az olvasóval. […]

A polgári l'art pour l'art-nak nem volt nálunk harcosabb propagátora, éberebb védelmezője. […] Kosztolányi, a kritikus, a pártatlanság illúziójában élt, s az utószó mindenáron meg akarja őrizni ezt az illúziót. Elmossa az író ellentmondásait, felejtetni akarja, hogy e cikkek tökéletessége nagyon is csalóka tökéletesség. Az, ami szilárdan megmaradt bennük, elsősorban a „szerszámok” ügyes kezelése, s ez is azokban a részekben, melyekben a novella, a regény és a vers szűkebb értelemben vett „műhelytitkairól” beszél. Ami a művészetnek – a forma és tartalom bonyolult kölcsönhatásának – megértését illeti, nem ő az igazi mester a „tudós poéták” között. S főképp nem ő a példa. Ezt egyébként nemcsak az utószó nem mérlegeli, hanem a válogatás sem. Ilyen átfogó gyűjtemény azoknál az íróknál természetes csak, akiknek kritikai kiadást szentelünk és azoknál is csak marxista utószóval és marxista jegyzetekkel.

(A szemelvények forrása: Népszabadság, 1958. dec. 25., 19.)

Szólj hozzá!

Címkék: retró réz pál héra zoltán l art pour l art


A bejegyzés trackback címe:

https://kosztolanyidezsoter.blog.hu/api/trackback/id/tr441906619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.