kosztolányidezsőtér

 Isadora Duncan szabad szellem volt, sokak szerint a modern táncművészet megteremtője. Táncait egyfelől az antikvitás életfelfogása ihlette, másfelől pedig konkrét műalkotások is elindították kreatív fantáziáját. Az ír származású amerikai táncosnő 1902-ben Budapesten is fellépett, az Urániában. Sorra nyitotta tánciskoláit, ám magánélete meglehetősen szerencsétlenül alakult közben: gyermekeit elveszítette egy baleset következtében. Az eset után Korfura ment, illetve később Viareggióba, ahol D'Annunzio nagy szerelmével, Eleonora Duse-vel volt kapcsolatban. Később szerelmi viszonyt kezdett Mercedes de Acosta költőnővel, majd az ördögi-angyali Jeszenyinnel. Bejárta Európát, végül szovjet állampolgár lett. Nizzában halt meg, egy véletlen baleset következtében (saját sálja fojtotta meg, miközben rátekeredett egy sportkocsi kerekére).

Desiré mester szintén megénekelte a legendás táncosnő alakját. Éppen akkor írta róla cikkét, mikor Isadora gyermekei elvesztését követően újra színpadra lépett:

"Duncan visszavonul? A lapok széltében hozzák a leveleit, amelyekben tudtára adja a világnak, hogy két gyermeke meghalt, őt pedig annyira megrendítette ez, hogy mindörökre lemond a táncról. Újabban európai divat hangsúlyozni az élet és a művészet kettősségét és e kettősségből származó tragikumot. Zárdákba vonulni, aztán megint a színpadra lépni, az újra felgyulladt csillárok elé. Mindez csak jó reklám. Mert nem hisszük, hogy egy igazi művészben a hivatása hitét megdöntené az, hogy az élet, a véletlen, vagy az Isten, a körmére koppint. Csak a komédiás retten ilyenkor vissza. Aki művészettel dolgozott, az ismeri a fekete matériát, az élet összes véletlenségeit és csak új erőt merít abból, ami az emberi erejét gyöngíti. A poéta, a festő, minden művész, aki nem kontár és sarlatán, az életét mintázza. A táncosnő is. Hogy mennyire igazunk van, maga Duncan igazolja, aki két esti lap közt megint elhatározta, hogy fellép és táncol. Ezzel pedig visszaadta nekünk a benne való hitet. Az anya sír. A táncosnő azonban táncol. Miss Isadora Duncan mégis jobb táncosnő, mint anya."

(Forrás: A Hét, 1913. aug. 17., közli: Lengyel András szerk., Innen-onnan, Budapest: Nap Kiadó, 2010, 203.)