"Írónő. A férje az üzlet érdekében elnézi, hogy felesége mindenkivel flirt-öl, mert a nőnek élményre van szüksége."
"Regény. A világ vége. Egy égitest közeledik. Az emberek csodálatos átalakulása. Menekülés. Szerelem. Család. Minden hazugság. Aztán mikor eloszlanak a félelmek, mindnyájan élhetnek. Végül minden visszatér, a régiben marad."
"Novella. Kovách úr, aki kommunista, egy évre börtönbe kerül. Jóhiszemű rajongó. Utána keresztény, megtér. Komolyan végigcsinálja a kurzust."
"Schnall törvényszéki tanácselnök, a Tabarin mulatóban. Kövér fejét félrebillenti, és úgy ül a parkett-táncosnőkkel. Gyakran utcai nőket is hoz magával. Sokszor visz hozzá publikumot. A mulatóban a »rendes« emberek ellenzik. Művelt, rendkívül okos. Egy újságban azt nyilatkozta: »Utálok a törvénykönyvön ülni. Minden este órákig olvasom lefekvés után.« Furcsa lehet, amint két k--va között olvassa valaki a törvénykönyvet, amely az ő bibliája."
"Lusich János kék szemű, szép szőke gyóntatóm. Érzékiség gyónásom. »Az ördög karmai között akarsz meghalni?« Bűnbocsánat, új gyónások. Figyelmeztetett, hogy csak nála gyónjak, mert másképp nem kapok kegyelmet. A ludasi parasztmenyecskékkel viszonya volt, ha ittak a férjek. Vérbaja volt, s agylágyulásban halt meg, szegény!"
"Emlék. Amikor pokolian szenvedtem a fiam miatt, rendszeresen öldöstem magamban az érzékenységet, mint fogorvos a fájó ideget. Szerencsére a baj elmúlt, de érzéketlenségem, mellyel túléltem a megpróbáltatásokat, még itt van, s nemigen sikerül átváltoztatnom mozgékonysággá, életté, hitté."
"Eltitkolni, amit tudok."
Forrás: Levelek - Naplók, szerk. Réz Pál, Budapest: Osiris, 1998.
Hozzászólások