HTML

kosztolányidezsőtér

Teret adunk a Kosztolányi-kultusznak a költő-író-műfordító-publicista születésének 125. évfordulóján.

Kontakt:
kosztolanyidezsoter@gmail.com

Katt:
www.kosztolanyioldal.hu

Hozzászólások

  • An-jou: Köszönjük szépen! (2012.11.26. 13:59) 76
  • narat: Részlet Tűz Tamás emigráns költő Kései vallomás című, Kosztolányihoz szóló verséből: Mester, hiáb... (2012.11.08. 09:05) 76
  • An-jou: @Tokai: Igen, valóban Adys. De azért Kosztolányi szerintem nem csak kifinomult tudott lenni... Lás... (2012.08.26. 12:50) Nyár, nyár, nyár
  • Tokai: Gonosz ez a Kosztolányi. Ugye mindenki észleli, hogy nem a saját hangján, hanem Ady jól ismert ded... (2012.08.18. 06:29) Nyár, nyár, nyár
  • An-jou: Bízzunk benne, hogy a többiek munkásságát is alaposan ismeri! :) Köszönöm szépen a hozzászólást! (2012.08.02. 18:03) Desiré és az Olimpia
  • Utolsó 20

Címkék

(m)orfeum (22) 2011 (1) 2013-búék (1) 2014 (1) a (1) aczél hagyaték (1) ada negri (1) ady endre (4) ady pamflet (1) ady vita (1) ajánló (45) ákombákom (52) ali (1) állatok beszéde (1) álnév (1) álom a szőkékről (1) anagramma (1) andré dignimont (1) andy warhol (1) angyal (1) anjou (11) anyajegy (1) aperol (1) április 11 (1) apró mesék (1) arisztophanész (1) árnyék (1) ars poetica (1) august strindberg (1) az illetlen faun (1) a bús férfi panaszai (1) a fekete asszonyhoz (1) a holló (1) a komédiás dala (1) a különc (1) a léggömb elrepül (1) a nevetésről (1) a sárgahajú nő (1) a velencei vándor (1) babits mihály (1) bácsmegyei napló (1) bagoly (1) baker (1) basho (1) bataille (1) baudelaire (2) bécs (1) békák (1) bereményi géza (1) bergyajev (1) beszélgetőlapok (9) bicsérdizmus (1) biográfus blog (1) bíró balogh tamás (1) blake (1) bogdán józsef (1) bogoly-józsef-ágoston (1) boldogság (1) bolondok napja (1) boncolási jegyzőkönyv (1) bookfenc (4) bor (1) borsszem jankó (1) boszorkány (1) brennerék (1) búék (2) bűntudat (1) bús férfi panaszai (1) byron (1) casanova (1) charles baudelaire (1) cigaretta (1) crespy alice (1) családi-levelek (1) csáth géza (3) csehov (1) cseh tamás (1) cv (1) czeslaw milosz (1) danse macabre (2) dante (1) darren arofonsky (1) denis (1) divat (1) dorian gray (2) dosztojevszkij (1) dudus levele (1) duna televízió (1) édes anna (3) edgar allan poe (1) elefántcsonttorony (1) eleonora duse (1) életrajz (4) én is (1) erotika (1) esti kornél (6) esze dóra (1) évforduló (10) fabian perez (1) faludy (1) farkas imre (1) farsang (1) fecskelány (1) federico fellini (1) fekete hattyú (1) félicien rops (1) feltámadás (1) fenyves ferenc (2) fesztbaum béla (2) figáró (1) firenze (2) forrásjegyzék (5) frank wedekind (1) füst milán (1) futó por (1) gasztronómia (1) gelléri andor endre (1) gondolatok (1) grafikai pályázat (2) grafológia (1) gyilkosok (1) hadik (1) hadik kávéház (1) hajdu ferenc (1) halál (2) halasi andor (1) halottak (1) harmos ilona (2) harsányi zsolt (2) harsány kiáltások tavaszi reggel (1) hasonmás (1) ha… (1) héra zoltán (1) herczeg géza (1) hernyák györgy (1) hétfői levél (3) hevesi sándor (1) hitvallás (1) hobo (3) holmi (1) homo aestheticus (1) húsvét (2) huymans (1) ifjúkori-arcképemre (1) innen onnan (1) interjú (1) internet (1) inter blog (1) írj élj és légy boldog (1) irodalmi pályázat (4) irodalom és politika (1) isadora duncan (1) iskolai dolgozatok (1) isten bálján (1) jaguár (1) jekyll és hyde (1) joe-pardy (1) józsef-attila (1) józsef attila (3) józsef–attila (1) juhász géza (1) juhász gyula (1) kabaré nagyhete (1) kádár endre (1) kahlo (1) kalligram (1) kánikula (1) karácsony (2) karácsony-2012 (2) karinthy-frigyes (1) karinthy frigyes (5) karnevál hercege (1) károly (1) kártya (2) kd dosszié (7) kemény györgy (1) képek-a-képekről (1) két-élet (1) kettős én (1) kéziratok (1) kínai kancsó (1) kirakat (1) kiss ferenc (1) kocsi út az éjszakában (1) koczkás sándor (1) kökény ilona (1) koktél (1) költészet napja (1) költő (1) konferencia (1) kornis mihály (1) kosztolányi (1) Kosztolányi-Árpád (1) kosztolanyioldal.hu (1) kosztolányi babák (1) kosztolányi dezsőné (3) kosztolányi dezső napok (1) kosztolányi dezső tér (1) kosztolányi divat (1) kosztolányi emlékülés (1) kosztolányi film (1) kosztolányi napok (2) kosztolányi nyilatkozik (4) kosztolányi újragombolva (3) kritikai kiadás (16) kubrick (1) kultuszkutatás (1) küry klára (1) lányi hedda (1) lart pour lart (1) lázadó (1) leconte de lisle (1) levelezés (5) levendel júlia (1) lidó (1) logodi utca (1) londesz elek (1) louis verneuil (1) luigi pirandello (1) l art pour l art (2) macska (1) magánbeszéd (1) mágnás elza (1) magyar szó (1) magyar tudományos akadémia (2) majom (1) március 15 (1) maria orska (1) matjhényi györgy (1) max reindhardt (1) méhes (1) méhes károly (1) mercedes de acosta (1) mészáros sándor (1) meztelenül (1) molnár jenő (1) móricz (1) mozart (1) művésznők-sorozat (1) nagyító (6) nagy lászló (1) naitó-jósó (1) napló (2) naplók (1) napraforgó (1) németh lászló (1) nero (1) nero a véres költő (2) ngorongoro (1) niddy impekoven (1) nők (1) nőkérdés (1) nőnap (1) novella (3) nyár (1) nyelvművelés (1) nyelvtisztítás (1) nyomdafesték (1) nyugat (2) ódry árpád (1) olimpia (1) önmagamról (1) örmény-paradicsom (1) orvosok (1) oscar wilde (3) otthon kör (2) pacsirta (4) pakots józsef (1) papp oszkár (1) pardon (1) paródia (1) pesti hírlap (3) piac (2) pierrot (1) pilinszky (1) pillangó (1) politika (1) prae (2) práter (1) preisner (1) prológ (1) radákovich mária (5) recenzió (2) remake (4) retró (6) réz pál (5) rilke (1) rólunk (11) rudyard kipling (1) s. gordán klára (1) sartre (1) schnitzler (1) shakespeare (1) siena (1) síppal dpbbal nádi hegedűvel (1) sophie kepes (1) sosztakovics (1) spanyol műfordítások (2) strand (1) suzi gablik (1) szabadka (12) szabadkai népszínház (1) szabó árpád (1) szegedy maszák mihály (8) szépirodalmi pályázat (1) szeptember végén (1) szerb antal (2) szerelem (3) szerelmi szál (6) szeretet (1) szergej jeszenyin (1) szilágyi zsófia (2) szini gyula (1) sztavrogin (1) születésnap (1) tábori kornél (1) takács lászló (1) tánc (1) tavasz (2) temető (1) therapia (1) the last time (1) tichy margit (1) tiszatáj (1) töltőtoll (1) tom stoppard (1) történetek nyárestékre (3) tudod hogy nincs bocsánat (1) tűz (1) újraíró (1) újraolvasó (68) újvidék (2) umberto eco (1) unalom (1) vadállatok (1) vágtató szerelem (1) vargha balázs (1) várnegyed galéria (1) vár ucca műhely (1) velence (6) vén cigány (1) vér (1) véres (1) vers (3) veszprém (1) vicc (1) videó (2) vígszínház (2) világvége (2) villon (2) virágok beszéde (1) viszontlátás (1) vörösmarty (1) zeke gyula (1) zsivajgó-természet (1) zsuzsika (1) Címkefelhő

Design

by Fónagy Réka

2010.02.18. 23:20 Wunder Gusztáv

Retró. Koczkás Sándor: A kritika elefántcsonttornya. Gondolatok Kosztolányiról, a kritikusról

"Ki tagadná, hogy nagy művész volt, megszállottja a szépnek? Kritikusnak sem akárki: esztétikai érzékenységének skálája hallatlanul sokrétű, a legkülönfélébb ízlés-áramlatok befogadására s velük egy-egy kritikájában igen intenzív azonosulásra képes. Az elemzésben mindnyájunknak ihletője, kitűnő mestere: az apró dolgokban, a forgácsokban is megtalálja, felszínre hozza, érzékelteti a jellemzőt. Olykor egy-egy szövegmagyarázatában, egy-egy alkotói portréjában szinte két kézzel szórja a mű s az írói műhely rejtettebb mélyeiben biztos szemmel meglelt csillogó gyöngyöket: értékeket, amelyekre addig senki sem figyelt. A kritika nála sohasem avitt méricskélés, nem színtelenül tárgyias műfaj, nem szellemi patika-mérleg. Legtöbb írásában hangulati varázsát is megszólaltatja az elemzett műnek, írónak, alkotónak. S amit talán legtöbbször vetettek, vetettünk szemére: könnyeden elegáns elvtelenségét, - valójában határozottan végiggondolt elvi álláspont hatásos álarca csupán. (...)

Kosztolányi-kultuszról, írói magatartásának, esztétikájának felelevenítéséről csak mostanában, az ellenforradalom körüli években beszélhetünk. Művészi "függetlensége" látszatával s a közvetlen társadalmi állásfoglalást megkerülő, a szépség mindenekfelettiségét hirdető ars poétikájával alkalmasnak tűnt a pártos irodalom elleni közvetett támadásokra. A polgári törekvések nyílt újraéledésének idején példává, eszményképpé válhatott, csak nézeteit kellett megfelelő "korszerűség"-gel ideologizálni, magyarázni. A kísérlet meg is történt: magyar kortársairól írott tanulmányai - múlt évben megjelent - kétkötetes gyűjteményének utószavában. (Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok, összeáll., utószó, jegyz. Réz Pál, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958.) (...)

Vitathatatlan, hogy Kosztolányi a kezdés szakaszában is esztétikai síkon polemizált. De a modern, a városi életet ábrázoló költészet követelése, térhódításának igenlése korántsem az öncélúság elvének hirdetése volt. A századforduló idején harc ez a javából, s nemcsak esztétikai, irodalmi küzdelem. Kosztolányinak s másoknak is lehettek illúziói, képzelhették, hogy csak ízlésről, formákról, néhány elvontnak látszó eszme érvényesítéséről van szó. Valójában ebben is a magyar polgárosodás előretörése és a feudális erők visszaszorítása tükröződött. Tömegek érdeke volt ez a harc, s maguk a tömegek meg is mozdultak benne. Ennek része, irodalmi szolgálata az induló Kosztolányi polémiája is. Nem véletlen, hogy a művészi öncélúság elvét ekkor még maga sem emlegeti. (...)

Kosztolányi esetében, aki a polgári gondolkozásnak és művészi eszményeknek következetes érvényesítője volt, szinte természetes a forradalomtól, a tömegektől megriadó tétovaság. Az előrelépést, a haladást nála éppen az jelentené, ha ezt a félrehúzódást oldaná fel, ha a tömegek érdekeihez közeledni tudna. A gyakorlatban, egy-egy hangulat pillanatnyiságában, egy-egy alkotásában olykor-olykor képes erre, de elméletben, az esztétikai konzekvenciák megfogalmazásában nem.

Indulásakor a liberális burzsoázia esztétikai-ideológiai képviselője volt. Erről az elvi álláspontról vitázott a népnemzeti irányzat koncepciójával, irodalmi teoretikusaival. 1919-től kezdve nagyjából ugyanerről az alapról azonban nem a korábbi ellenfelekkel, a Horthy-korszakban is tovább burjánzó hivatalos irodalommal polemizált. Kosztolányi legnagyobb gondja ekkortól már a forradalmasan fellépő tömegek érdekeivel, a forradalmi demokrata, majd szocialista ideológiával szemben védelmezni a maga "művészi szabadságát". (...)

Kosztolányi "esztétikus emberének" is van közéleti magatartása és hitvallása. Még akkor is, ha tagadja. Jellemzői nagyjából a polgári humanizmus körébe sűríthetők. Az efféle polgári humanista okvetlenül hajlamos a liberalizmusra, van benne részvét a szegények, az elnyomottak iránt. De individualista a végletekig, és riadtan zárkózik el mindenféle közösségi igény, konkrét politikai törekvés elől. A felháborodás a maga értelmezése szerinti igazságtalanságokon, az időnkénti heves lázadás a társadalmi kötelékekkel szemben egyáltalában nem összeférhetetlen vele. De ugyanakkor lényegéből következően a nyugalmat kedveli, a helyzetek, az élet konzerválódását: a maga kis köreinek érintetlenségét. A szakmáját, érdeklődési körét könnyen fetisizálja és egyértelműen abszolúttá emeli. (...)

A korban már fellépett, s eleven hatóerőként létezett a proletár, a szocialista humanizmus, amely egyértelműen túlhaladta a polgári humanizmust s feloldotta mindazt, ami abban ellentmondásos volt. A legjobb polgári művészekre kétségtelenül hatott ez az új humanizmus: tanultak tőle, egyes mozzanatait magukévá tették. (...) Kosztolányi humanizmusából éppen ez a kor követelte új vonás, ez a harcos elem hiányzik. Az ellenforradalmi korban, a fasizmus barbár légióinak szerveződése idején ezért olyan sápadtan anakronisztikus a maga esztéta humanizmusával. Mert ebből csak utópisztikus sóhajok fakadhatnak: "Milyen szép is volna - és milyen , - ha a világot a szépség váltaná meg." S közben az elefántcsonttorony is, annyi-annyi mással, elpusztul, összeomlik."

(A szemelvények forrása: Valóság, 1959/4., 37-45.)

1 komment

Címkék: retró lart pour lart réz pál koczkás sándor elefántcsonttorony homo aestheticus


A bejegyzés trackback címe:

https://kosztolanyidezsoter.blog.hu/api/trackback/id/tr801772016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2010.02.19. 14:59:33

Kosztolányi a föntihez hasonló fejtegetésekre (melyekben egyébként, ha lehámozzuk az ideológiai maszlagot, meglepően sok igazság is van) előre megfelelt egy zseniális szöveggel:

"Egy elefántcsonttorony még mindig emberibb hely, mint egy pártiroda."
süti beállítások módosítása